Az alapítvány az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében kifejti: a kormánypártok számára kétharmados parlamenti többséget biztosító lakossági szimpátia augusztus végén is egyértelműen kimutatható, augusztusban - az előző hónaphoz hasonlóan - az állampolgárok 46 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re.
Az ellenzéki pártok pillanatnyi népszerűségében kizárólag statisztikai értelemben jelentéktelennek mondható változások mutathatók ki: az MSZP 1 százalékkal, 13 százalékra tudta növelni szavazói bázisát, az augusztusban 7 százalékos támogatottságon álló Jobbik 1 százalékot veszített előző havi eredményéből, miközben az LMP szavazóinak aránya változatlanul 6 százalék.
A felmérés szerint a Fidesz-KDNP fölénye a biztos szavazó pártválasztók körében is jól látható, a pártszövetségre augusztusban is a megkérdezettek 64 százaléka voksolna. Az MSZP támogatottsága ezen a bázison is egy százalékponttal emelkedett, jelen esetben 17 százalékra, a Jobbik támogatottsága ellenben 2 százalékkal 8 százalékra, míg az LMP-re szavazók köre 1 százalékkal 7 százalékra csökkent.
A Századvég szerint a választók általában alacsony színvonalúnak gondolják az ellenzéki pártok teljesítményét és problémamegoldó képességét. A közvélekedés szerint egyértelműen a Fidesz az a párt, amelyik képes megoldani az ország problémáit - fogalmaznak a felmérés készítői.
Hozzáteszik: a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP önmagához képest a nyugdíjasok és a nyugdíjak védelmében a leghatékonyabb, azonban még így is négyszeres, vagyis 45 százalék azok aránya, akik szerint ezen a téren is a Fidesz végzi a legjobb munkát. A Fidesz előnye azonban a munkahelyteremtés, az ország erős vezetése, a fiatalok helyzetének javítása, a gazdaság fejlesztése vagy a bűnözés elleni harc vonatkozásában még tetemesebb a szocialistákhoz képest.
A választók szerint az ellenzéki pártok közül - egy kérdés kivételével - a szocialisták végzik a legjobban a dolgukat, a bűnözés elleni harcban ugyanis a Jobbik megelőzi a szocialistákat.
A Századvég szerint az utolsó nyári hónapban 3 százalékponttal 58 százalékra csökkent a részvételi hajlandóság, ami ennek ellenére továbbra is magasnak minősíthető.
Az alapítvány 2010. augusztus 16. és 22. között végezte kérdőíves közvélemény-kutatását, amelynek során ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg.

(MTI)