A Fővárosi Főügyészség közölte: a férfival szemben június 17-én emelt vádat a II. és III. kerületi ügyészség, kényszerítés bűntettének kísérlete miatt.

Az ügyészség szerint a vádlott tavaly júliusban a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amiben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.

A vádirat szerint a vádlott egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben egy banki feketelista összeállítását, a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.

Megijedtek a bankok?

Az ügyészség szerint a fenyegetés komolyságára utalt, hogy annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről, illetve jogi lépések megtételéről döntött, de a vádlott követelésének nem tettek eleget.
Az ügyészség szerint a vádlott által kilátásba helyezett lépések alkalmasak voltak jelentős érdeksérelem okozására, mert egy betétesi roham nemcsak a megcélzott bank működését, hanem az annak nyomán esetlegesen kialakuló bankpánik a teljes hazai pénzügyi közvetítőrendszert, és végső soron a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztethette volna.

A kényszerítés bűntettét a büntető törvénykönyv három évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Éliás: nem áll meg a vád

Éliás Ádám pénteken közleményben tudatta az MTI-vel: az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért rá, indítványozta a pártfogó felügyelet alá helyezését, magatartási szabályként kérte annak előírását, hogy a sértettek számára nagy nyilvánosság előtt adjon elégtételt.

Éliás Ádám szerint a vád nem áll meg, mivel - érvel közleményében - a kényszerítést csak személy ellen, s jelentős érdeksérelmet okozva lehet elkövetni, a kilakoltatási moratóriumot pedig nem személyektől, hanem bankoktól követelte a GYŐZ Mozgalom (Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák), és nem személyekkel, hanem bankokkal szemben helyezte kilátásba a feketelista közzétételét és további lépéseket.
Az okozott érdeksérelemmel kapcsolatban pedig megjegyezte: "a kilakoltatási moratóriumot meghirdető bankok semmiféle érdeksérelmet nem jeleztek, éppen ellenkezőleg, dokumentumaikban azt hangsúlyozták, hogy folytatni kívánt üzletpolitikájukkal összhangban van a kilakoltatások minden áron való elkerülése".

"Ilyenformán a kilakoltatási moratóriumot meg nem hirdető négy bank, a Raiffeisen, a CIB, az AXA és az FHB abszolút kisebbségben maradt a bankszektoron belül. Az előző és a mostani kormány is meghirdette az árverezési-kilakoltatási moratóriumot, s emiatt semmiféle érdeksérelmet nem jelentettek be a bankok, azok sem, amelyek maguktól nem hirdették meg" - szögezte le.

Hozzátette: az utóbbi hónapok politikai fejleményei "teljes mértékben a GYŐZ Mozgalom követeléseivel összhangban alakultak", és ha a mozgalom 2009 márciusától nem lép fel, akkor 2009 márciusa és 2010 áprilisa között az adós családok tömeges kilakoltatására került volna sor.